Ma is korán keltem. A vakáció első napja - gondoltam magamban. Szokatlanul csendes New York-i reggel volt. Sehol egy aktatáskát cipelő öltönyös ember, csak pár megszokott sárga taxi. Miközben a forró kávémat szürcsölgettem elmerengtem a felhőkben, melyek más-más alakot öltöttek. A napsugarak már a felhőkarcolók csúcsaival vetekedtek.Egy sikítás zavarta meg a csendet. Gyorsan lerohantam a lépcsőn a földszintig. Csak Lina volt az. Egy levelet szorongatott a kezében,és amikor meglátott a nyakamba ugrott.              

-Mi történt?-kérdeztem meglepetten Linát

- Kaptunk egy levelet.... amibeeenn.....2 Londonba szóló repülőjegy van!!!!-válaszolta ordítva. Mostmár ketten ugráltunk.                                

-Valyon ki volt ez a titkos jó tevőnk?-kérdeztem.                                        

-Louis. Tudod!? Louis Tomlinson!!-mondta Lina                                       

- Ó, hát persze.. a drága Louis Tomlinson.-mondtam csalfa mosollyal az arcomon. Eggyütt jártunk általánosba. Mi hárman voltunk a legjobb barátok. Aztán miután Louis a One Direction tagja lett,egy kicsit elfelejtettminket.. vagy mégsem?-gondolkoztam.   Mindketten imádtuk a One Direction. De sajnos még egy koncertjükre sem tudtunk eljutni :(                                                                  

-Mikor indul a gép?-kérdeztem.                                                                          

-őőőőő. Azt hiszem pontosan délben-mondta Lina.                                Az órára pillantottam. 10 óra múlt 5 percell. Gyorsan neki láttunk a készülődésnek,miközben végig énekeltünk az Up All Night CD, mindezt nem túl nagy sikerrrel mert a szomszédok azzal fenyegetőztek hogy kihívják a rendőrséget csendháborítás miatt :D Hamar elkészültünk fél 12-kor már díszben álltunk. Épp indultunk volna az ajtó felé,amikor betoppant anya.                                            

- Hát ti? Hova készülődtök ilyen nagyon?-kérdezte meglepetten.            

 -Megyünk Londonba!!-ordítottuk egyszerre                                                       

-Igen? És ezt mikor akartátok közölni velünk? Lina mit mondok majd a szüleidnek!?                                                                                               

-Jajj Swan néni-kezdte Lina és elővette a legnyájasabb hangját és a bociszemeit- ne tetszen aggódni tudunk mi magunkra vigyázni! És különben is, már vakáció van és kitűnek lettünk  a fősulin. Anyumék pedig ugyis elengednének. Jajj kérem szépen!!-mondta és mosolygott.                                                                      

- Jól van lányok. De csak azért mert  megérdemlitek,hiszen tényleg kitűnőt kaptatok. -mondta anya kicsit fanyar tekintettel                     

-Jajj Köszönjük!!-ordítottuk és már rohantunk is hogy időben a reptéren legyünk.                                                                                                       

- És mégis ki fogja fizetni a repülő jegyet?!- kiálltott utánunk anya,kicsit szemrehányóan.                                                                                    Már csak futva néztünk vissza és ugy ordítottuk.                                                  

- Louis!                                                                                                                    

-Louis. Aha,szóval valami Louis...-mormogta anya,de mi már ezt nem hallottuk,gyorsan taxiba ugrottunk és dél elött 10 perccel már a repülőtéren voltunk.Minden simán ment. Az úton végig énekeltük -megint- az Up All Night CD-t, aztán beszélgettünk hogy mekkora mázlink van!